Párbeszéd nélkül nem megy
Lábon lőheti magát az Európai Unió azzal, hogy az Európai Parlament terrorizmust támogató országnak minősítette Oroszországot. Erről Robert C. Castel, izraeli biztonságpolitikai szakértő beszélt a Karc Fm-en, aki hozzátette: a döntés nehezíti Európa dolgát abban, hogy a diplomácia segítségével hatni tudjon a háború menetére, márpedig a lezáráshoz vezető úthoz kell, hogy dialógus legyen a felek között.
A szakember szerint az Egyesült Államok ebből a szempontból sokkal pragmatikusabban járt el, hiszen tisztában van azzal, hogy ha fönt akarja tartani a befolyását, akkor minden ilyen lépés csak gyengíti a pozícióját.
Önvédelemből birodalom?
A Neokohn főmunkatársa arra is kitért, hogy a közös európai hadsereg és a felvetett közös fegyverbeszerzés és közös hadsereg az unióban érthető igény ugyan, de két szempontból is kockázat lehet.
Megtörténhet például, hogy két szék között a földre esünk. Kicsit fölöslegessé válhat ugyanis a NATO, ezzel pedig gyengülhet az a kötelék, amely Amerikát, mint a katonai szervezet legerősebb tagját, bent tartsa Európában.
A másik veszély pedig az, hogy egy birodalmi hadsereg fejlődik, amelyik a vétójog megvonásával nem annyira az oroszok, hanem azon európai tagállamok ellen harcolhat, amelyek nem úgy szavaznak a parlamentben, ahogy azt elvárnák tőlük.
Tehát egyfajta európai diktatúrának az alapjait vetheti meg. Robert C. Castel szerint azonban ez utóbbi veszélyt könnyen ki lehetne védeni azzal, hogy fölépítenek egy közös európai, katonai, logisztikai infrastruktúrát, talán egy közös európai légvédelmet, tehát olyan egységeket lenne érdemes létrehozni, amelyek támogatják a harcoló csapatokat, de nem hordanak fegyvert.
Ugyanakkor föl lehet építeni egy légi utántöltő repülőgépekből álló európai flottát, egy logisztikai, általános logisztikai hátteret, tehát minden olyasmit, ami támogatja ezeket a harcoló csapatokat, de ő maga nem harcol.
Három feltétel az oroszok útjában
Robert C. Castel az Ukrajnában dúló háborúról azt fogalmazta meg: az orosz cél egyértelműen látszik, Moszkva az infrastruktúra lebombázásával akar nyomást gyakorolni az ukrán lakosságra, a gazdaságra, társadalomra, fegyveres erőkre. Ahhoz azonban, hogy a stratégia működjön, több feltételnek is teljesülnie kell Ukrajnában.
Az egyik feltétel az, hogy az ukrán elitben legyenek olyan hangok, amelyek támogatnak egy ilyen kompromisszumot. A másik az, hogy a népnek az akarata érvényesülni tudjon.
A kérdés az, hogy mennyire tud érvényesülni Ukrajnában a népnek az akarata, hogyha van egy steril és vegyileg kimutatható népakarat.
A harmadik feltétel pedig az, hogy milyen érzelmeket kreál ez az oroszok által kifejtett nyomás? Dühöt, dacot kelt a támadókkal szemben, vagy esetleg apátiát okoz, illetve ez a harag az ukrán vezetés ellen fordul-e.
Az izraeli biztonságpolitikai szakértő kitért a szerdán, Jeruzsálemben történt merényletekre is, amelynek következtében egy 16 éves fiú meghalt, 19 további ember pedig megsérült a buszmegállókban történt robbanásokban. Robert C. Castel szerint az egyértelműen a társadalom legsérülékenyebb részét célzó támadások az izraeli hírszerzés óriási kudarcát jelentik és valószínűleg palesztin szervezetek állhatnak a hátterében.