Robert C. Castel

Médiatár

Beleillik-e a moszkvai terrortámadás az Iszlám Állam cselekvési mintázatába?

Gyakran hallani azt a véleményt, hogy nem életszerű, hogy a moszkvai Crocus City Hall elleni támadást az Iszlám Állammal azonosuló terroristák követték volna el, mivel a modus operandi nem illik bele az ISIS cselekvési mintázatába. Robert C. Castel elemzése.

Mivel “csipőből” fogalmam nem volt, hogy ez így van-e vagy sem, elhatároztam, hogy utánanézek, hogy ez a megállapítás statisztikailag megalapozott-e vagy sem.

A vizsgálathoz a University of Maryland-hez tartozó Global Terrorism Database (GTD) projekt adatsorait vettem alapul . Az adatbázis több mint 200,000 terrorcselekménnyel kapcsolatban tartalmaz adatokat az 1970-től a 2020-ig terjedő időszakra vonatkozóan.

Lássuk, hogy mit mondanak a számok.

1. ADATOK: Az adatbázis 7254 olyan incidenst jegyez fel, amiket az Iszlám Államhoz tartozó terroristák követtek el. A „csomagból” kivettem az ISIS lazább bekötöttségű helyi ‘fiókjait’, mint például a bangladesi Iszlám Állam szervezetet.

2. ÖNGYILKOS MERÉNYLETEK: A fent említett 7254 támadásnak csupán a 19%-a, 1426 eset, volt öngyilkos merénylet. Az esetek döntő többsége, 81%-a, nem-öngyilkos akció volt. Ebből a szempontból egyértelműen kimondható, hogy a március 22-i támadás teljesen beleillik az ISIS-féle modus operandi fősodrába. Az elkövetők sikeresen elmenekültek a támadás után és szökésben voltak, amíg az orosz biztonsági erők le nem fülelték őket. (Pun intended).

3. FEGYVERES TÁMADÁS: Ha viszont a modus operandi eszközeit nézzük, akkor a moszkvai támadás egyértelműen kilóg a fősodorból. A 7254 esetnek csupán a 9%, 721 eset, volt fegyveres támadás. Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy ezeknek a fegyveres támadásoknak csupán az 1% volt öngyilkos merénylet. Ergo, a moszkvai merénylet egy kevésbé gyakran alkalmazott ISIS modus operandi, viszont olyan, amelyik a legtöbb esélyt ad az elkövetőnek a túlélésre. Ahogy azt az adott esetben is láttuk.

4. FELELŐSSÉGVÁLLALÁS: Az adatsorok azt mutatják, hogy a vizsgált időszakban, az esetek 41%-ában, 3020 alkalommal, az Iszlám Állam felelősséget vállalt a terrorakciókért. Ennek a 3020 felelősségvállalásnak az 57%-a különböző online felületeken történt. Ezt a mintázatot követte a március 22-i támadás is.

5. ZSOLDOSOK: Létezik egy olyan állítás is, hogy a moszkvai támadás anyagilag motivált elkövetői kilógnak a sorból, mivel az Iszlám Állam nem foglalkoztat zsoldosokat. A Genfi Egyezmény 47-es paragrafusa igen egyértelműen határozza meg azt, hogy ki számít zsoldosnak és ki nem. Ebből a meghatározásból kiindulva, az Iszlám Állam ‘idegenlégiósai’ zsoldosnak minősülhetnek. Hogy mennyit keres egy standbeli ISIS “zsoldos”? Az amerikai kongresszusi jelentések alapján ez az összeg havi 400-tól 1200 USA dollárig terjedhet, továbbá külön juttatást kapnak a feleségeik és a gyermekeik után. Ergo nincs semmi rendkívüli abban a kétmillió forintnyi zsoldban, amit a gyanúsítottak, a saját bevallásuk szerint a merényletért kaptak.  Nem vitás, hogy a fő motivátor az Iszlám Állam követői körében a vallási és a politikai radikalizmus, ugyanakkor az anyagi motivátor szerepe sem tagadható. Különösen igaz ez azok körében, akik, mint a szervezet alapítója, Abū Musʻab az-Zarqāwī, a mélyszegénység és a gazdasági kilátástalanság állapotából kerestek, illetve keresik a kiutat.

6. AZ ISIS OROSZORSZÁGBAN: A GTD adatbázis öt olyan terror támadást jegyez fel, amit az Iszlám Állam követett el Oroszországban. Ezek közül három (Balasika, Nyizsnyij Novgorod, Khabarovszk) elkövetési módja megegyezik a moszkvai támadáséval, azzal a kitételel, hogy ezek nem civil célpontok ellen irányultak, hanem a rendőrség illetve az FSZB munkatársai ellen. Ebből a szempontból is a március 22-i támadás teljesen beleillik az Iszlám Állam Oroszországban preferált cselekvési módjába.

Igen, egyértelmű, hogy mindez egy statisztikai visszapillantó tükör, és mint ilyen, csupán kontextusként szolgálhat egy specifikus eseményhez.

A moszkvai merénylettel kapcsolatban még mindig több a kérdőjel, mint a pont.

Nem tudjuk például, hogy ha volt egyáltalán ilyen, ki volt a megrendelő. Érdemes megjegyezni, hogy nem számít ismeretlen jelenségnek, hogy nagy- és középhatalmak proxyként használják az ISIS-hez tartozó terrorszervezeteket és zsoldosként a terroristáikat.

Ugyanakkor azt is egyértelműen kimondhatjuk, hogy a március 22-i moszkvai terrorcselekmény legfontosabb paramétereit tekintve, teljesen beleillik az Iszlám Állam ismert cselekvési mintázatába.

Ezek is érdekelhetik