Robert C. Castel: Európa mindent egy lapra tett fel, és nem áll nyerésre | Hetek Original

„Ha Európa mindent egy lapra tett fel, és ha Ukrajnával együtt veszít, akkor védelem nélkül marad”

Mai témáink:

Ukrán értékelések a háború állásáról

Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka a The Economist című brit gazdasági lapnak elmondta, hogy a háború februári kezdete óta tíz tábornokot menesztettek az ukrán hadseregből, egy pedig öngyilkos lett.

Az ukrán hadsereg szempontjából hogyan értékelhető ez a kijelentés? Sok vagy kevés a 10 tábornok a jelenlegi állományhoz képest? A főparancsnok nem részletezte a menesztések okait. Mire lehet gondolni, mi történhetett? A főparancsnok értesülései szerint az oroszok mintegy 200 ezer újabb katonát készítenek elő ukrajnai bevetésre, és az orosz hadsereg mintegy 1,2-1,5 millió fős tartalékkal rendelkezik és az eddigi orosz mozgósítás működött, és a mozgósítottak készek harcolni.

A megszokott ukrán propagandához és hurráoptimizmushoz képest ez meglehetősen realista értékelés. Mire lehet ebből következtetni? Üzenhetett-e ezzel akár befelé, akár kifelé a főparancsnok? És ha igen, akkor mit?

Zaluzsnij kijelentette: nincs kétsége afelől, hogy az orosz hadsereg újra megkísérel egy offenzívát Kijev ellen. Valóban vannak arra utaló jelek, hogy az oroszok mondjuk a háború egy éves évfordulója környékén ismét előveszik az eredeti forgatókönyveket? Ennek fényében mennyire lehet komolyan venni ezt az ukrán „mindet vissza” célkitűzést?

Volodimir Zelenszkij arra kérte az Európai Unió huszonhét tagországának vezetőit: fontolják meg, mit tehetnek még az ukrán légvédelmi rendszerek fejlesztése érdekében. Mit tehetne az Európai Unió az ukrán légvédelem érdekében?

Eddig az amerikai Patriot rakétákat, mag az izraeli Vaskupola rendszert követelték az ukránok, most az EU-hoz fordultak, de van-e bármi, amit Európa fel tud kínálni ezen a téren? A következő hat hónap milyen tekintetben lehet meghatározó? Mi dőlhet el olyan, ami az elmúlt 10 hónapban nem?

Zelenszkij azt is mondta, hogy az eddigi uniós támogatásoknak köszönhetően „Ukrajna és egész Európa megerősödött, Kijev hatékony válaszokat talált minden Európa-ellenes kihívásra”. Az európai vezetők tényleg elhiszik, hogy Oroszország meg sem állna Berlinig, meg Párizsig?

Az egész év azzal telt, hogy újabb és újabb szankciós csomagokat, listákat állítottak össze, most már a kilencediket fogadták el. Mi várható, meddig folytatódhat ez így?

Közben kirobbant az Unió történetének talán legnagyobb korrupciós botránya, aminek még nem is látjuk a teljes kiterjedését. Ha Katar ilyen könnyen, néhány bőröndnyi pénzen, meg némi luxus csecsebecsékért meg tudott vásárolni baloldali uniós vezetőket, akkor mi a garancia, hogy más országok nem tették meg ugyanezt? Komolyan vehető egyáltalán az Unió a világ szemében?

Orosz értékelések

Mintegy 2,5 százalékkal csökken 2022 végére az orosz bruttó hazai termék (GDP), nem pedig 20 százalékkal, ahogy korábban többen jósolták – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök.

Láthatóan teljesen falsnak bizonyultak a várakozások, hogy Oroszország kivérzik a háborúban, és ha nem az ukrán hadsereg, akkor majd az éhező és fázó orosz tömegek döntik meg Putyin uralmát. Ennyire elkalkulálták magukat a nyugati politikusok és elemzők?

A Patriot amerikai rakétavédelmi rendszerek Ukrajnába szállítása megnöveli annak kockázatát, hogy az amerikai hadsereg közvetlenül belekeveredjen az ukrajnai konfliktusba – jelentette ki Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.

Mire alkalmas a Patriot rendszer? És mit tudnának vele kezdeni az ukránok? Miért növelheti az eszkaláció kockázatát? Minek kellene történnie ahhoz, hogy Oroszország illetve Ukrajna engedjen jelenlegi álláspontjukból?

Megatrendek

Hét közben a Hetek hetilapnak adott egy gyorsértékelést a háború által kiváltott 12 megatrendről. Hadd emeljek ki ezek közül néhány olyat, amelyek nem a katonai erőviszonyokra, hanem a világhatalmak erőviszonyaiban beállott változásokra vonatkoztak.

Ezek is érdekelhetik