Nem az a kérdés lesz-e, hanem hogy mikor lesz

Nancy Pelosi ugyan a demokrácia védelmét és Ukrajna támogatását nevezte meg okként a Kína számára provokáló utazással, ez azonban a szakember szerint csak ürügy.

A valódi ok a novemberi kongresszusi választásban keresendő, amit a Demokrata párt a jelen állás szerint csúfosan elveszítene, és ennek megakadályozására minden eszköz legitim számukra – akár még egy világháború megkockáztatása is.

A Kína és az Egyesült államok közötti feszültség a Neokohn főmunkatársa szerint történelmi alapvetésekre és mintákra vezethető vissza: a regnáló főhatalom megijed egy feltörekvő másik hatalom felemelkedésétől, amiből a modern fogalmak szerint világháború fakadhat.

A történelem során 16 alkalommal történt ilyen összeütközés, amiből 12-szer lett civilizációs háború. Most az Egyesült Államok a hegemon hatalom, Kína pedig fel akarja váltani – a kérdés itt nem az, hogy lesz-e összeütközés, hanem hogy mikor.

Átrendeződés zajlik éppen

A szakember szerint kevéssé valószínű, hogy most eszkalálódna ez a feszültség, mert Kína még nem véreztette ki eléggé a Nyugatot gazdasági téren, de ez hónapok óta folyamatban van.

Robert C. Castel úgy látja: a tajvani, a koszovói, a közel-keleti és az orosz-ukrán feszültségek nagy mértékben összefüggenek egymással. Zajlik ugyanis egy geopolitikai átrendeződés az egypólusú világból egy többpólusú felé és most zajlik az erőviszonyok feltérképezése, majd átrendezése.

Oroszország például az Ukrajnában zajló háborút használja ki arra, hogy befolyást szerezzen a tengereken – erről szól a múlt héten bejelentett új, orosz haditengerészeti doktrina.

A szakember szerint a lényeges módosítás az, hogy a haditengerészet gazdasági jelentőségéről a hangsúly átkerült a katonaira, megnevezve fő tengeri ellenségként az Egyesült Államokat és a NATO-t. Ezzel együtt pedig változott a geopolitikai fókusz is: az Atlanti-óceán és a Arktikum felől a Csendes-óceán irányába, ahol az orosz szövetségesek vannak.

Összességében tehát azt látni, hogy Oroszország már nem csupán egy eurázsiai, hanem globális nagyhatalom akar lenni.

Fókuszban Irán és az energia

Robert C. Castel meglátása szerint eközben Ukrajna is a területén zajló háború kiszélesítésén dolgozik – bármikor kinyithatja a frontot akár Koszovó, akár Moldova irányába, hogy bebizonyítsa: Oroszország nem tud gondoskodni a szövetségeseiről.

Ugyancsak komoly kockázatot lát a Neokohn főmunkatársa abban, hogy Irán egyértelművé tette: képes atomfegyvert készíteni. Az iráni fegyverfejlesztés ugyanis magával vonzana egy sor másik államban is hasonló lépéseket, hiszen egy 80-90 éves technológia alkalmazása csak akarat kérdése.

A szakember szerint ennek megakadályozása elemi érdek, mert ha „a zsonglőrnek” túl sok labdával kell egyensúlyozni, akkor könnyen elejtheti azokat és elkerülhetetlen lesz a nukleáris háború.

Robert C. Castel energetikai szempontból sem lát megnyugtató jeleket. A napokban ugyanis a libanoni Hezbollah drónokkal támadott meg egy fúrótornyot izraeli vizeken.

A szakértő azt gyanítja, hogy a művelet hátterében ugyancsak Oroszország állhat, amely így akarja megakadályozni, hogy Európa a téli hónapokban alternatív forrásokból jusson nyersanyaghoz az orosz gáz pótlására. Ez pedig azt jelentené, hogy a passzív gázháborút aktív szakaszba lépteti Vlagyimir Putyin.