Emelkedő tétek

Egyre növekszik az a logisztikai lábnyom, amit a NATO kitapos magának Ukrajnában – fogalmazta meg a Karc Fm-en Robert C. Castel, izraeli biztonságpolitikai szakértő. Míg a háború első napjaiban néhány, a védekezésre alkalmas fegyverre volt szüksége Kijevnek, most az Észak-Atlanti Szövetségnek egy 30 milliós lakosságot kellene ellátnia és olyan fegyverekkel felszerelnie, amelyek közül egy is alkalmas lehet a háború kiszélesítéséhez.

Az Egyesült Államok ugyanis olyan rakéták szállítását fontolgatja, amelyekkel akár az orosz hátországot is elérné az ukrán haderő, ezzel pedig azonnal megugrana a háború támogatottsága, egyúttal Putyin ereje Oroszországban.

Más beszélni, és más meg is tenni

A Neokohn főmunkatársa ennél még veszélyesebbnek tartja azokat a terveket, amelyek szerint az Egyesült Államok növelni akarja a jelenlétét a Fekete- és a Balti tengeren. A szakember szerint fenyegetni lehet ezzel, ez egy teljesen elfogadott lépés a diplomáciai-biztonságpolitikai sakkjátszmában. Ha viszont ezekben a térségekben tényleg megjelennek tengerészeti, vagy légi egységek, az egy hatalmas lépéssel vinne közelebb minket egy újabb világháborúhoz.

Robert C. Castel a jelkép-értéken túl burkolt atomfenyegetésnek tartja azt, hogy Oroszország bejelentette: egyoldalúan elhalasztja a nukleáris fegyverek csökkentését célzó, úgynevezett új Start egyezményről szóló tárgyalásokat az Egyesült Államokkal, amelyekre ezen a héten került volna sor Kairóban.

Ezzel – a biztonságpolitikai szakember szerint – Oroszország azt üzeni: „igenis úgy tekintek ezekre az eszközökre, mint a nemzetvédelemnek az azonnali, szükséges, nélkülözhetetlen összetevőjére és szükségem van rájuk.”

Nem helyrehozható mulasztás

A Neokohn főmunkatársa úgy látja: Oroszország teljesen világosan megüzente Európának, hogy itt az ideje fegyverkezni, ahogyan ezt most teszi Magyarország is.

Ezzel együtt botrányosnak nevezte azt, hogy a kontinens államai, különösképpen a balti államok, a Krím 2014-ea annektálása után nem kezdték el azonnal kiépíteni a civil védelmüket, ehelyett most kapkodnak a védelmi bázisok építésével.

Az izraeli szakember, aki a napokban több magyarországi és felvidéki településen megfordult az orosz-ukrán háborúról szóló előadásaival, úgy fogalmazott: „bárhol, bárkivel találkozott a Kárpát-medencében, nagyjából egyetlenegy dolgot szeretne mindenki, hogy minél hamarabb helyreálljon a béke”.