A Hetek Originals adásában péntek délutánonként Robert C. Castel biztonságpolitikai elemzővel beszélgetünk Jeruzsálemből.

Az Iráni kihívás

Mai első témánk egy újabb veszélyes szereplő, Irán aktív bekapcsolódása az orosz-ukrán háborúba és ennek lehetséges következményei.

Jakov Hadas-Handelsman izraeli nagykövet a Heteknek azt mondta, hogy nagyon aggasztónak tartja az iráni drónok ukrajnai bevetését orosz részről: „Attól tartunk, hogy most olyan operatív tapasztalatot szerezhetnek, amelyet végső soron Izraellel szemben használhatnak fel.”

Tisztázzuk először talán az az alaphelyzetet:

Mikor jelentek meg az iráni drónok a háborúban? Mire alkalmasak ezek a Shahed-136 jelzésű kamikáze drónok? Milyen technológiai szintet képviselnek az ukrán fronton jelenleg használt haditechnikához képest? És milyen szintet jelentenek az iráni fegyverprogramban?

Miért nincs (elég) ilyen eszköze Oroszországnak? Milyen eredményt ért el az eddigi bevetésük? Várható-e, hogy az eddiginél nagyobb szerepet kapnak a hadműveletekben? Van-e Ukrajnának hasonló eszköze / kap-e ilyet a támogató országoktól?

Milyen plusz operatív tapasztalatokat tud Irán szerezni a harctéren a drónok bevetéséből?

Mennyiben jelentenének ezek az eszközök veszélyt Izraelre? és honnan tudnának ilyeneket bevetni? Vannak-e iráni drónok terrorcsoportok kezében (Hamasz/Hezbolalh/ISIS)?

És még egy drónokkal kapcsolatos kérdés: Március 11-én éjjel történt egy incidens, amikor 40 percig repült Magyarország felett egy TU-141-es típusú katonai drón, ami Zágrábban, egy parkolóban zuhant le. Tudtommal azóta sem derült ki, hogy ki, honnan és miért indította ezt a drónt. Van-e esetleg önnek információja?

Irán katonai-politikai stratégiája

Iránt egyrészt az ősi perzsa hagyományok őrzőjének tartják, amelyik feltalálta a sakkot és mindig racionálisan, türelmesen és több lépéssel az ellenfelei előtt gondolkodva cselekszik. Ugyanakkor a síita ajatollák fanatikus rezsimje apokaliptikus, világvége szcenáriókban hisz, várják az iszlám messiást, hogy győzelemre vezesse őket.

Melyik az igazi Irán? Változott-e az iráni rezsim azóta, hogy Khomeini ajatollah hazatért 1979-ben? A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség már 2011-ben hivatalos jelentésében megerősítette, hogy Irán atombomba létrehozására törekszik.

Azóta halljuk a különböző becsléseket, hogy milyen távolságra van Irán az atombomba megszerzésétől. Általában 1-3 évet mondanak, közben azonban eltelt 11 év, és úgy tudni, hogy Iránnak nincs még atombombája.

Ki tévedett akkor: az IAEA? Izrael? vagy Irán változtatott a stratégiáján közben? Esetleg a szankciók lassították le ennyire a folyamatot?

Izrael 1981-ben gyorsan lépett az iraki atomprogrammal szemben, a 2000-es évek elején Szíriában szintén nem sokat vártak a cselekvéssel.

Az Irán elleni megelőző csapás tervéről is sokat lehetett hallani, mégsem valósult meg. Van még egyáltalán esélye katonailag egy ilyen lépésnek? És ha igen, kell Izraelnek ehhez engedélyt kérnie az USA-ától vagy a NATÓ-tól?

Orosz-iráni kapcsolatok

A Szovjetunió támogatta Khomieni iszlám forradalmát. Mi történt a Szovjetunió összeomlása után? Ártott vagy használt Putyinnak Irán regionális megerősödése az utóbbi években?

Nem gond Iránnak az, hogy az oroszok engedik Izraelnek azt, hogy Szíriában rendszeresen támadja az iráni fegyverszállítmányokat? A júliusi teheráni hármas, Raiszi-Erdogan-Putyin csúcstalálkozó után milyen fordulat történt? Elmélyülhet az orosz-iráni kapcsolat? Kérhet-e a jövőben Teherán cserébe segítséget Moszkvától, mondjuk Szíriában?

Az orosz geopolitikai stratégia

A 90-es évek elején a nemrég elhunyt Vlagyimir Zsirinovszkijnak volt egy elhíresült geopolitikai koncepciója Oroszország megmentésére, a Végső roham (vagy Végső csapás) Délre címmel.

Ebben ilyeneket lehet olvasni: „Az orosz kijárat megszerzése az Indiai- és a Földközi-tengerre valóban az orosz nemzet megmentésének kulcsa. Hiszen amikor más pártok arról beszélnek, hogy le kell hasítani Kazahsztánt, Kirgíziát, Közép-Ázsiát, akkor nem értik, hogy Oroszországot így beszorítjuk a tundrába, ahol csak ásványi lelőhelyek vannak, és semmi nem tud megélni, fejlődni.”

Az elmúlt 30 évben nagyjából elfelejtődött ez a Zsirinovszkij-terv, merthogy nem valósult meg belőle semmi, Oroszország visszaszorult, ha nem is a tundrára, de nyugaton, a NATO-val szemben mindenképpen. Lehet, hogy Putyin egy kicsit leporolta ezt a régi tervet? (A Zsirinovszkij-terv, ld itt: http://beszelo.c3.hu/cikkek/vegso-roh…)